Search
  • Ferenczi Beáta

Pszichés támasz KISMAMÁKNAK - koronavírus idején: 1. A szülésben rejlő erő (Ferenczi Bea)

Tudom mit jelent várandósan félni... A legkisebb gyermekünk világrajöttét várva először három vetéléssel a hátam mögött rettegtem a veszteség lehetőségétől. A 12. hét nem megkönnyebbülést hozott számunkra, hanem a H1N1 vírus miatti pánikot. Aztán a harmadik trimeszter a koraszülöttségem miatt a koraszülés aggodalmával érkezett meg hozzánk. Szorongtam attól is, hogy a félelmeim, negatív érzéseim rossz hatással lesznek a babámra. Mit tehettem? Pszichológusként kerestem azokat az információkat és módszereket, amik segítettek a szorongásaim és félelmeim oldásában, visszaadták a hitemet abban, hogy a félelem ellenére, vagy azzal együtt is, de végigcsinálom! Ez az életszakaszom döbbentett rá arra, hogy mennyire fontos mind az anyák, mind a babák szemponjából a várandósság, a szülés, és a születés körüli időszak. Találkozásomat a szüléstámogató dúlasággal és a perinatális pszichológiával sorsfordító erejűnek érzem. Ez az a terep, ahol egyszerre dolgozhatok felnőttekkel, gyerekekkel, egyénekkel, párokkal, családokkal, valamint egységes egészként közelíthetek fizikai-testi, lelki-érzelmi és kapcsolati vonatkozású jelenségekhez, kérdésekhez, problémákhoz.

Szeretnék a mostani nehéz időkben személyes és szakmai tapasztalataimmal segíteni azoknak, akik a gyermeküket várják. Hogyan dolgozhatnak a szorongásaikkal, oldhatják a feszültségeiket, miért bízhatnak a testükben, miből meríthetnek erőt?





Elsőként néhány támpont ahhoz, hogy miben rejlik az anyaság évezredeket áthidaló ereje


A nők háromféle beállítódással viseltetnek a várandóssággal – szüléssel - anyasággal – kapcsolatban:

1. a babavárást, a szülést és a csecsemőkort borzalmas, nehezen elviselhető életszakasznak élik meg és szenvednek tőle;

2. kibírhatónak, mások által is végigcsináltnak, tehát önmaguk számára is elviselhetőnek tartják;

3. saját személyes fejlődésük, érésük, kibontakozásuk részeként élik meg, örömmel fogadják, a benne rejlő ambivalenciát megértéssel kezelik.

Nem kell sok ahhoz, hogy a harmadik csoportba tartozhassunk. Ebben segít, ha nem csak megéljük, de meg is értjük érzéseinket és a bennünk zajló változásokat ezáltal tudatossá téve a felkészülés időszakát.

Az anyai működésmód nem a régebbi már meglevő működések egyszerű átállítódása a várandósság és a szülés által, hanem valami teljesen új létrejötte a gyerekkorból hozott élményekből, érzésekből és a későbbiekben formálódó tervekből, vágyakból, ismeretekből. Egyszerre hoz változást a testünk, a lelkünk, a kapcsolataink és a szellemi fejlődésünk területén, érlelve a személyiségünket, ezáltal készítve a szülői szerepre.

Személyes tapasztalatainkon túl van néhány olyan tényező, ami az emberiség tapasztalataiból, a női létezés erőiből érkezik hozzánk segítségül, megadva számunkra annak reményét, hogy a az anyaságban és a szülésben rejlő erő minden helyzetben, korban és időben rendelkezésünkre áll.

A természetes szülés hipotézise Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász szerint létezik egy ún. születéskód, amely minden nő pszichéjében megvan, már a születése pillanatában, a tudattalanban őrződik, hogy a várandósság időszakában aktiválódva segítse a szülést, megadva annak viselkedésbeli mintázatát, hogy az anya, mintegy ösztönösen tegye a dolgát. A kód aktiválódását segítik az anyai érzéssel összekapcsolódó öröm, az anyai szerepek gyakorlása, az anyaság látható jeleinek büszke viselése, a környezet támogató, elismerő visszajelzései, a társadalmi elfogadottság, a pozitív példák és a saját kedvező tapasztalatok. A születés - szülés, az anyaság olyan archetípus, ami utat mutat a mai kor nőinek is, hogy természetes úton világra hozzák gyermeküket, gondoskodni tudjanak róla.

Az anyaság, mint vérmisztérium

Erich Neumann jungi analitikus az anya archetípusokat tárgyalja, amelyek az emberiség őstörténete óta bennünk létrejövő és fejlődő ősképek, az emberi- itt anyai -tapasztalatok tárházai. Felosztásában a nőiség két jelleggel rendelkezik: az elemi és az átalakító jelleggel. Az elemi jellegben nyilvánul meg a bennfoglalás, a szorosan magában tartás, a megtartás, a gyermekkel való kapcsolódás, a feloldhatatlan kötelék a hordozott és a hordozó között. Az átalakító jellegben a mozgás, a változás és az átalakulás van. Az átalakító jelleget természetes módon éli meg a nő a várandósság, a gyerek növekedése és a szülés által. Ilyenkor mind a saját testének, mind a benne és a rajta túl létező gyermek átalakulásának a szerve és eszköze is egyben az anya. A táplálás mind az átalakító mind az elemi jelleget magában foglalja, a szeretet a táplálás, a megtartás, a védelem mellett, a vérből a tejjé átalakulás révén a fejlődést is biztosítja. Az átalakulás vérmisztériumokon keresztül történik, amelyek aktiválhatják ezeket az ősképeket, segítve a női minőségeink kibontakoztatását. Az első vérátalakulási minisztérium a menstruáció, amikor a lányból nő lesz. A szüzesség elvesztése is bekapcsolható ide, fontos állomásaként női létünknek. A második az állapotosság, és a szülés amikor az asszony anyává válik. A primitív elképzelés szerint az embrió is a vérből épül fel, amit a menstruáció elmaradása jelez. A magzat növekedése a személyiség változását eredményezi. A szülés új archetípusos konstellációt indít el, mélyen újraalakítja a nő életét. A harmadik a vér tejjé átalakulása - az ősi élelem átalakító misztériumok alapja - magában foglalja a megtartó elemi erőt és az átalakító erőt. Az anyává válás kiteljesedésének időszaka ez.

A szülés mint beavatás

Orosz Katalin transzperszonális pszichológus szerint aszülés tekinthető beavatásélményként is. Minden törzsi beavatás magába foglal valamilyen intenzív testi folyamatot, ahol egy előző személyiségfejlődési szintet meghaladva léphetnek magasabb szintre a beavatásra várók, intenzív testi élmény által létrehozott módosult tudatállapotot megtapasztalva, szélsőséges élethelyzetet és intenzív fájdalmat kibírva. A szülés során átéltek között is szerepelnek a fenti tényezők, sok esetben maguk a szülő nők jellemzik a szülésüket spirituális élményként. Megjelenik a változás szükségessége, ami a fejlődéshez, továbblépéshez vezet, de a korábbi állapot elhagyása bár kívánatos, félelmetes is egyben. Át kell haladni egy szürke zónán, ami kaotikus, erőfeszítést, türelmet és stressztűrést igényel. A határon való átlépés egy addig ismeretlen új helyzetbe vezet. A szülés során az egyik legkomolyabb változáson megyünk át, hiszen itt leszünk párból hárommá, gyerekből szülővé, várandósból anyává. A határállapotban, liminalitásban (szürke zóna) létezni már önmagában kihívás: itt érzelmi káosz uralkodik, nem látjuk a kivezető utat, elbizonytalanodhatunk, hogy készen állunk e a ránk váró új élethelyzetre. Ugyanakkor épp ebben rejlik személyiségformáló ereje- elmenni a teljesítőképességünk határáig, elbírni ennek a helyzetnek a nehézségeit, szem előtt tartva azt, hogy mindez a gyermekünkért, az ő érdekében történik.Ebben a határállapotban segítség lehet valaki, aki tudja mi történik velünk, bennünk, segít az is, ha készülünk erre a bizonytalan, átmeneti állapotra és megértjük a benne rejlő transzformatív lehetőséget.



Interjú Szőke Orsolya kulturális antropológussal a várandósságról, gyermekáldásról, születésről a nagyvilágban. Nézzétk meg, hogy mennyire nem kötött az, hogy milyen kell legyen a szülés és hányféleképpen gondolkodhatunk az anyaságról...

https://www.youtube.com/watch?v=VhUGoZdRYMo&t=4s


Felhasznált irodalom:

Armstrong, Penny–Feldman, Sheryl: A születés művészete, Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával,Alternatal Alapítvány, Budapest, 1995.

Neumann, Eric:A Nagy AnyaUrsus Libris Kiadó, Budapest, 2005.

Odent, Michel: A szeretet tudományosítása,Napvilág Születésház Kiadó, Budapest, 2003.

Orosz Katalin-S. Nagy Zita: A sorsformáló 9+1 hónap Kulcslyuk Kiadó Budapest, 2017.

Stern, N. Daniel: Anya születik, Animula Kiadó, Budapest én.

Varga Katalin–Suhai Gábor: Szülés és születés. Lélektanon innen és túl, Pólya Kiadó, Budapest, 2010.


759 views