Haptonómia az érintés művészete

Az Életpszichológia Tanácsadó Központban egy Debrecenben ezidáig kevésbé ismert szomatoterápiával és segítő szemlélettel ismerkedtünk meg ebben az évben egy itt tartott képzés keretében. Szeretnénk képet adni erről, hiszen a nálunk dolgozó szakemberek révén találkozhatnak a hozzánk fordulók a haptonómia alkalmazásával a pszichológiai tanácsadás keretében.

A haptonómia fogalmát a holland, élete utolsó évtizedeiben Franciaországban élő

fizioterapeuta orvos, Frans Veldman gyógytornász, fizioterapeuta (1921-2010) alkotta meg.

Veldman a koncentrációs táborban lett figyelmes arra, milyen fontos szerepet játszik a

szeretetteli érzelmi kontaktus a túlélésben. Felismerésébıl bontakozott ki a haptonómia,

avagy az affektívitás tudománya.

A haptonómia szó a klasszikus görög hapsis (jelentése: érintés, érzékelés, tapintás) és

nomos (jelentése: törvény, szabály, norma) szavak összetételébıl származik. A haptein igéből

származó hapto jelentése: érintek, újraegyesülök, kapcsolatot teremtek, kapcsolódom valamihez. Átvitt értelemben: (tapintással) kapcsolatot teremtek, hogy valakit egészségessé

(egésszé) tegyek, hogy megerősítsem (létezésében).

A megközelítés szerteágazó területeken bizonyult nagyhatásúnak. Létezik szülészeti,

terhesgondozási haptonómia, mely a csecsemő első életévében is folytatódik. Célja az apa, az anya és a magzat, majd csecsemő közti kapcsolat és párbeszéd ápolása, támogatása. Mindez a korai kötődéssel kapcsolható össze. A haptonómia szemlélete eredményesnek

bizonyult a pszichoterápiában is: a haptopszichoterápia törekvése az, hogy a szenvedő vagy

egzisztenciális szorongással, frusztrációval, kiteljesedettség hiányával küszködő személyeket

hozzásegítse ahhoz, hogy rátaláljanak saját belső életerejükre, és ezáltal visszanyerjék lelki

egészségüket (Veldman, 2007). A haptonómia egy további alkalmazási területe az ún.

haptoszinézis, amely a testi komfortérzetet igyekszik elısegíteni az emberi méltóság

támogatása révén. A teljesség érzetének helyreállítására törekszik olyan személyeknél,

akiknek testi integritása sérült valamilyen pszichés trauma vagy betegség következtében. A

poszttraumás stressz esetében az alapbiztonsághoz való visszatalálás, a depresszió esetében a preverbális gyökerekre kifejtett hatása miatt hatékony. Mind a haptopszichoterápia, mind a

haptoszinézis alkalmazható a palliatív ellátásban...(Forrás: Kharón Thanatológiai Szemle 2011/4. Weiszburg Anna szerző)